Amit tudni érdemes a bőr és a haj szerepéről

600
HOZZÁSZÓLÁS:

Az emberi testet a bőr határolja el a külvilágtól, ezért is nevezzük a bőrt testünk kültakarójának. Fontos élettani hatását mérhető paraméterei is bizonyítják. A bőr tömege testünk tömegének mintegy egyhatodát teszi ki, felülete pedig hozzávetőleg másfél négyzetméter.A fejbőrt sajátos anatómiai felépítése teszi alkalmassá feladatainak ellátására.

A bőr rétegei

A bőrnek három rétege van. Kívül található a legvékonyabb hámréteg. Ennek felszínén elhalt hámsejtekből keletkező pikkelyszerű szarulemezek sorakoznak. A legfelső szaruréteg állandóan kopik, közben alul folyamatosan képződik az utánpótlás. A hámréteg legalsó sejtrétege tartalmazza bőrünk festékanyagát (pigmentjét). Napfény hatására a pigment mennyisége szaporodik; ilyenkor mondjuk, hogy a bőr barnul.

Ez a barnulási folyamat gyakorlatilag a szervezet védekező mechanizmusaként is fölfogható, hiszen a pigmentréteg alig áthatolható függönyt képez a napfény ultraibolya sugarainak útjában. (A szeplő nem más, mint foltos pigmentképződés.) A színes bőrű embereknél nemcsak a felhám legalsó rétege, hanem valamennyi élő hámsejt tartalmaz pigmentet. (Legnagyobb mennyiségben a négereknél. Talán ezért is van az, hogy a négerek csak kivételes esetekben őszülnek meg, a civilizáció megannyi ártalmának kitéve.)

A bőr második rétege az irha. Ez részben rugalmas rostokból (kollagén természetű anyagokból), részben pedig rugalmatlan, de bizonyos mértékig hajlékony, szilárd szövésű rostszövetekből épül föl. A hézagokat kocsonyás anyag tölti ki. A felhám és az irharéteg nem simán, „lapjával” érintkezik egymással, hanem összekapaszkodik egyik a másikkal, mint két összekulcsolt kéz ujjai. Eközben a felhámon jellegzetes gyűrődések keletkeznek.

Az idős emberek bőre elsősorban az irharéteg rugalmas és kollagénrostjainak arányában különbözik a fiatalokétól. Az öregedéssel párhuzamosan csökken a rugalmas rostok mennyisége, egyidejűleg a kollagénrostok megrövidülnek, ezért aztán az irharéteg feletti hám meggyűrődik. A jelenséget a ráncok alakjában jól megfigyelhetjük. A folyamat során csökken az irharéteg nedvességtartalma is, ezért az veszít feszességéből, rugalmasságából és tömörségéből.

Az irharétegnek dús ér- és ideghálózata van. Ebben a rétegben foglalnak helyet a hideget és a meleget, a nyomást, a fájdalmat és a csiklandozást érzékelő végkészülékek, valamint a verejtékmirigyek, amelyeknek nagy szerepük van testünk hőszabályozásában.

Bőrünk irharétegében mintegy kétmillió verejtékmirigy van. A verejtékmirigy mintegy 5 milliméter hosszú, dugóhúzó alakú csatornán át ürítik a verejtéket a felhám réseibe, azaz a bőr legkülső felületére. A szabad szemmel nem látható részek, a bőr pórusai biztosítják a bőrfelület enyhén savanyú „savköpenyét“. A savköpeny nyújt védelmet sok, a bőrfelületre jutott fertőző kórokozóval szemben. (A hónalj, a szeméremtáj irharétege a verejtékmirigyeken kívül még speciális mirigyekkel is rendelkezik. Ezek a mirigyek sajátos szagú váladékot termelnek, valószínűleg fejlődéstani maradványként. Az állatvilágban ugyanis a nemi mirigyek váladékai vonzóanyagként szerepelnek, és az időszakos párzást segítik elő. Az ember számára ennek a váladéknak már úgyszólván semmi jelentősége.)

A szőrzet és a haj

A bőr irharétegében találhatók a hajgyökerek és a hajhagymák. Utóbbiakat előszeretettel nevezik hajszemölcsöknek is. Az ezekből kinövő hajnak nagy szerepe van az időjárás viszontagságainak elviselésében, de az emberiség történetében a haj mint fejdísz is mindvégig fontos szerepet játszott. Napjainkban a hölgyek frizurakölteményeit, a fodrászversenyek „termékeit” nem a célszerűség, annál inkább a dekoratív hatás igénye jellemzi.

Általában azt mondhatjuk, hogy napjainkban a frizura kozmetikai jelentősége lényegesen nagyobb, mint a haj hőszigetelő szerepe. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a hajjal kapcsolatos dolgok oly sok embert érdekelnek, hiszen az emberről alkotott összbenyomásnak meghatározó eleme a hajviselet és a haj ápoltsága.

Az újszülött fejét csak néhány selymes, vékony hajszál, úgynevezett lanugó borítja, amely a születés után rövidesen ki is hullik. (Ez persze nem jelenti azt, hogy kopaszon jövünk a világra, tehát úgy is kell meghalnunk.) A serdülés befejeztével egész testünket – kivéve a tenyeret és talpat – részben alig látható rövid piheszőrzet, részben pedig hosszabb-rövidebb hajzat borítja.

Szabálytalan vagy rendellenes szőrzet növésén a hajnak vagy szőrzetnek olyan testrészeken való megjelenését értjük, amelyek rendszerint szőrtelenek szokták lenni. Rendellenes például a nők szakállszőre, amely jóval gyakrabban fordul elő, mint azt általában föltételezik.

Különösen a változó éveikben levő nők állán szoktak szórványos, de erős és hosszú szőrszálak nőni. Némely férfi rendkívül erős, sűrű, majdnem az egész arcfelületre kiterjedő hajzata és szakálla is rendellenesnek tekinthető. Vannak esetek, amikor nemcsak az arcot, hanem a testet is elborítja a szőr. Az ilyen embereket régen „erdei embereknek” nevezték. A jelenség fényes bizonyítéka annak, hogy az ember és a majom közös őstől származik.

600
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

Friss HOZZÁSZÓLÁSOK

125
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]