A napfény a nemcsak a földi élet, hanem a testi-lelki feltöltődés egyik alapfeltétele is. Ahhoz azonban, hogy sokáig élvezhessük az „éltető sugarakat”, tisztában kell lennünk az általuk okozott veszélyekkel is.

A bőrt érő fény károsítja a hámsejteket és a mélyebben lévő szöveteket is. A hám ernyőként szerepel a napfény sugaraival szemben ezért védekezésként bőrfestéket (melanint) termel. A melanin gyakorlatilag szivacsként felszívja, elnyeli a fény energiáját, így megvéd a további károsító hatástól.

Az UV-sugarak hatására a melanin nevű festékanyag a bőr felületére kerül, ott a levegővel érintkezik és oxidálódik. Tehát a ma divatosnak számító szép barnaság valójában fénykárosodás következménye.

Ultraibolya (UV) fényspektrum

A nap által kibocsátott és a föld ózonpajzsán átjutó sugarak infravörös, látható és ultraviola (UV) csoportra bonthatók. A bőrön kialakult elváltozásokért az UV sugarak felelősek. Ezen belül is megkülönböztetők alcsoportok.

Az UV-A sugarak azonnali bámulást hoznak létre a már bőrben lévő pigmentek aktiválása útján. Az UV-B sugarak okozzák a napégést, és serkentik a melanin termelődését, így maradandó barnulást eredményeznek, mely már részben védelmet jelent a további napsugarak ellen.

Az évek során elszenvedett UV-B-károsodás felelős a bőr öregedéséért, illetve a bőrdaganatok kialakulásáért (a napsugárzás csökkenti a bőr immunvédekezését, így nem tudja idegenként felismerni, és kiszűrni a daganatos sejteket).

Fontos tudni, hogy a teljes napi UV-sugárzás kétharmada 10-14 óra között éri el a Földet; a felhők csak mintegy harmadát tudják kiszűrni a sugaraknak; az UV-sugárzás a tengerszint feletti magasság emelkedésével nő (kb. 4%-ot 300 méterenként); a hó és a jég az UV sugarak 80%-át, a homok 20%-át veri vissza.

Az ablaküveg csak az UV-B sugarakat szűri ki. Az ózonréteg elvékonyodásával egyre több UV sugárzás éri el a Földet, jelentősen megemelve a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát.